FŐZELÉKEK

A legtöbb országban a főzelékek alacsony energia tartalmú ételeket jelentenek. A párolóedényben puhuló, sűrítés nélküli zöldségfélék önálló fogásként is megjelennek, de leggyakrabban húsételek mellé készítik őket. Ezzel szemben hazánkban a főzelék fogalma egy magasabb energiatartalmú, rántással, habarással vagy lisztszórással sűrített ételt jelent. Gyakran megjelenik feltétként a pörkölt, natúr sült hús, sült szalonna, kolbász, virsli, különféle fasírtok, vagy a tojás valamilyen formában.

Azt az ételkészítési technológiát nevezzük rántásnak, amikor valamilyen zsiradék (sertészsír, olaj, vaj) és valamilyen liszt (búza-, rizs-, kukorica-, zab-, hajdinaliszt) felhasználásával kezdjük az étel elkészítését. Egyszerű vagy hagyományos rántás esetén a felmelegített zsiradékhoz adjuk hozzá a lisztet, és folyamatos kevergetés mellett megfelelő színre pirítjuk. Majd a tűzről félrehúzva, hideg vízzel felöntve, csomómentesre keverjük, amit a forrásban lévő főzelékhez adunk. Diétás rántás alkalmával a lisztet kezdjük el pirítani a megfelelő szín eléréséig, majd a tűzről levéve keverjük hozzá a hideg zsiradékot, és vízzel felöntve, hozzáadjuk a főzelékhez. A száraz rántás esetén csak a lisztet pirítjuk egy tapadásmentes serpenyőben, amit a tűzről félrehúzva vízzel felöntünk, és csomómentesre keverés után hozzáadjuk a főzelékhez. Ízesített rántás készítésekor a zsiradék és a liszt hozzáadása mellett friss és/vagy száraz fűszereket is alkalmazunk. 

Másik sűrítési mód a habarás, ami egy pörzsanyagmentes eljárás. Egyik fajtája az egyszerű habarás, általában a diétás konyhatechnikában ajánlatos, amikor a lisztet vízzel, csontlével vagy zöldségalaplével keverjük simára. Másik alkalmazási módja a finom habarás, amikor a folyadék helyett tejet, tejfölt, tejszínt vagy akár tojássárgáját használunk a liszt mellett. Nekem ez a kedvenc sűrítési módszerem, mert jelentősen fokozza az étel tápanyagtartalmát és élvezeti értékét. Jó tanács a liszt csomómentesre való keverésére, a botmixer használata.

A harmadik sűrítési eljárás a hintés, melynek alapanyaga a liszt. A megpárolódott alapanyagot, zsírjára pirítás után, meghintjük liszttel, majd összepirítjuk. Ezután a tűzről félrehúzva hideg folyadékkal engedjük fel, és forrásig simára keverjük.

A legtöbb főzeléket akár saját alapanyagának 10-20%-át pürésítve is sűríthetjük, kevesebb liszt felhasználásával, ami segíti az elfogyasztott étel utáni vércukorszint kiegyensúlyozottabb emelkedését.

A zöldségek főzelékként való fogyasztása alapvető szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban. Könnyen és gyorsan elkészíthetők. Élelmi rostban rendkívül gazdagok, amik gátolják a zsírok és koleszterin felszívódását, epesavakat kötnek meg, lassítja a szénhidrátok felszívódását. Magas vitamin és ásványi anyag tartalommal rendelkeznek. Emellett előnyük, hogy az alapanyagok egész évben rendelkezésre állnak konzerv, szárított vagy mélyhűtött formában.

A főzelékek elkészítése - kisebb változtatásokkal - különféle betegségek diétáinak is megfelelővé alakítható. Például az általános kímélő étrend esetén hagyma nélkül készítsük, illetve a durvarost áttöréssel eltávolítható; cukorbetegnek kisebb mennyiségben adagolva, zsírszegény tejföl vagy kefir használatával, illetve magas rosttartalmú liszttel sűrítve kínáljuk; fekély- vagy epebetegnek diétás rántással javasolt elkészítésük; fűszereket (pl.: babérlevél) egyéni tolerancia figyelembevételével tanácsos használni.

Az élelmiszerrendelés.hu weboldalon lévő KONYHA ZÓNA folyamatosan bővülő recepteket kínál az érdeklődőknek. Fedezd fel a főzelékek sokszínű világát, és élvezd az ízletes, tápanyagban gazdag ételeket!

Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!

Csupek Edit dietetikus