NAPI KINCSESLÁDA
A 2-es típusú cukorbetegek száma jelentősen megnövekedett az elmúlt pár évtized során, mindemellett ez a krónikus betegség egyre gyakrabban jelenik meg az elhízott tizenéveseknél is vagy fiatal felnőtteknél. A betegség kockázatát növeli a genetikai hajlam, de jórészt az általunk befolyásolható tényezőkön múlik kialakulása. A táplálkozás elsődleges fontosságú, de a rendszeres testmozgás elengedhetetlen a megfelelő testsúly és lelki egészség létrejöttében.
MI A DIABÉTESZ ÉS HOGYAN ALAKUL KI?
Ez egy komplex anyagcserezavarral járó krónikus betegség, melynek meghatározó része a szénhidrát-anyagcserét érinti, de a zsír- és a fehérje-anyagcserére is kiterjed, illetve elektrolit-háztartás és sav-bázis egyensúly eltolódás is társul hozzá. Következménye a gyakori magas vércukorszint, ami konkrét vizsgálatok nélkül akár évekig észrevétlen maradhat. A betegség kialakulásának oka a hasnyálmirigy elégtelen inzulintermelése, vagy inzulinrezisztencia esetén az inzulinhatás elmaradása (utóbbit önmagában az elhízás is okozhatja). Ennek eredményeként az energiaként használandó glükóz (cukormolekula) képtelen belépni az izom- és a zsírszövet sejtjeibe, ezáltal endogén (belső) éhezés jön létre, aminek ellensúlyozására a máj még több glükózt juttat a vérbe (a tárolt glikogénből és az izmok bontásából származó aminosavakból).
SZÖVŐDMÉNYEK
Az endogén éhezés következtében a fokozott zsírbontás hatására a vérben ketontestek jelennek meg, aminek magas koncentrációja a vér pH-ját savas irányba tolja, ennek következtében kialakult Kussmaul-légzés és hányás, ami nagyfokú elektrolitvesztéshez, dehidratácóhoz vezethet. Magas vércukorszint esetében ketontestek kialakulása nélkül is létrejöhet egy akut állapot, melyre nagymértékű folyadékvesztés, következményeként kiszáradás alakulhat ki, ami zavartsághoz, aluszékonysághoz, epileptikus görcsökhöz vezethet. De gyakran észrevétlen marad a magas vércukorszint, és hosszú távon súlyos következményeket okozhat, tönkre teszi a nagy- és a kisereket (érszűkület). Diagnosztizált cukorbetegség esetén, érdemes másfél évente hangvillateszt vizsgálatot végeztetni (ami a lábon lévő idegvégződések állapotát vizsgálja – neuropathia); évente szemészetre menni (retinopathia korai felismerése miatt); és a rendszeres laborvizsgálatoknál az éhomi vércukorszint és a HbA1c (hemoglobinhoz kötött glükóz) érték mellett különös figyelmet kell fordítani a vesefunkciók állapotváltozására (nephropathia miatt). Megnyugtató hír, hogy a vércukorszint optimalizálása jelentősen csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát.
ÉTREND
A cukorbetegnek életmódváltás szükséges. Nem kell bonyolult diétákra gondolni. A cukorbeteg étrend az egészséges táplálkozást követi, ezért a család minden tagja fogyaszthatja ugyanazokat az ételeket (egyéb emésztőrendszeri probléma hiányában).
A szénhidrát tekintetében 3 csoportra lehet osztani az élelmiszereket. Az egyik a tiltólistás csoport, ami gyorsan felszívódó, finomított élelmiszereket tartalmaz. Ide tartozik:
- finomított cukrok (pl. kristálycukor)
- méz
- édes szörpök
- cukorkák
- csokoládék
- cukrozott üdítők
- édes sütemények
Második csoportban a korlátozott mértékben fogyasztható élelmiszerek tartoznak:
- tejtermékek
- gyümölcs
- lisztes élelmiszerek (pl. kenyér)
- burgonya
- rizs
- tésztafélék (durumliszttel készültek ajánlottak)
- gabonák
- álgabonák (pl. köles, hajdina)
Harmadik csoportba a szabadon fogyasztható élelmiszereket soroljuk, amelyek alacsony szénhidráttartalmú zöldségféléket tartalmaznak.
- sárgarépa (nagyobb mennyiség elfogyasztásakor számoljuk)
- hagymafélék (nagyobb mennyiség elfogyasztásakor számoljuk)
- paradicsom
- paprika
- uborka
- káposzta
- jégsaláta
- retek
- spenót
- tökfélék
- brokkoli
- karfiol
- cékla
- kelbimbó
- padlizsán
- savanyúságok (cukor nélküliek)
Ha az orvos nem mondja meg hány gramm szénhidrátot (ch) ehet egy nap, akkor 180 gramm szénhidrát legyen elosztva. Az egyenletes vércukorszint érdekében a cukorbetegnek 5-6x kell keveset ennie. Szénhidrátmennyiségek napi elosztása:
- reggelire kb. 30 g
- tízóraira kb. 15-20 g
- ebédre kb. 50-60 g
- uzsonnára kb. 15-20 g
- vacsorára kb. 40 g
- pótvacsora csak inzulinos beteg esetén válhat szükségessé, ha alacsony vércukorszintet mért este (5-6 mmol/l)
Ezen kívül még szükséges ismernünk a szénhidráttartalmú élelmiszerek glikémiás indexét, ami az adott élelmiszer vércukoremelő-képességét mutatja meg egy 1-től 100-ig terjedő skálán. Ez alapján megkülönböztetünk alacsony, közepes és magas glikémiás indexű élelmiszereket. Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, annál lassabban emeli meg a vércukorszintet a vérben.
A meghatározott mennyiségű szénhidrát- és az alacsony zsírbevitel figyelembevétele mellett, rendkívül fontos az étel adagját, ezáltal a kalóriát is korlátozni. Hús, húsáruk nem tartalmaznak szénhidrátot; a tojásnak is elhanyagolható a szénhidráttartalma; és a sajtok is főleg fehérjéből és zsírból állnak. Ennek ellenére nem lehet korlátlan mennyiséget enni ezekből az élelmiszerekből sem, főleg ha túlsúly áll fenn. Segítség lehet, hogy körülbelül egy tenyérnyi mennyiségű csirke-, marha- vagy sertéshúst lehet ebédre elfogyasztani.
A megfelelő folyadékbevitel nagyon fontos a sejteknek, és az emésztéshez. Naponta 2-3 liter folyadékot szükséges meginni, lehetőség szerint szénsavmentes ásványvíz formájában, de beleszámítjuk a levest, teát is.
Végül még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogyha már kialakult a cukorbetegség, kötelező a mindennapi testmozgás, ami a jobb egészséghez vezető út nélkülözhetetlen része.
A cukorbetegeknek, a magas szénhidráttartalmuk miatt nem a tészta az elsődlegesen ajánlott étel, de aki szereti, nem kell teljesen lemondania róla. Kisebb adagban (kb. 50 g szénhidráttartalom) beilleszthető az étrendbe. Ha már tészta, akkor a cukorbetegeknek mindenképp durumbúzából készült, tojás nélküli durumtésztát ajánlatos fogyasztani, ami alacsonyabb vércukoremelő hatással rendelkezik, illetve főzés során jobban megszívja magát vízzel, ezért nagyobb adagnak tűnik.
Tészta mellé szénhidrátmentes és minél kisebb kalóriatartalmú húst vagy halat ajánlott fogyasztani. Emellett még célravezető lehet a tésztát alacsony szénhidráttartalmú zöldségekkel párosítani, melyek a magas rosttartalmuknál fogva kevésbé emelik meg a vércukorszintet.
Mielőtt ebédre magas szénhidráttartalmú tésztát készítenénk, érdemes kiszámolni testtömeg-indexünket. Ez egy egyszerűen használható mutató, mely képet ad a testsúlyunk és magasságunk arányáról. Bár a testzsír mértékét figyelmen kívül hagyja, mégis jó kiindulópontot nyújt, ráadásul csak egy mérlegre van szükség hozzá. Az alábbi képlettel határozhatjuk meg, de számos BMI kalkulátor található az interneten, ahova csak a testsúlyt és a testmagasságot kell beütni, majd rányomni a számítás gombra.
BMI (body mass index) = testsúly (kg) / testmagasság2 (m)
Például: ha egy 173 cm magas személy 65 kg súlyú, akkor az alábbi értéket kapja:
BMI= 65 / 1,73x1,73 = 21,7
Ezt az értéket a következő segédlettel lehet meghatározni:
BMI testsúlybesorolás
< 16 súlyos soványság
16-16,99 mérsékelt soványság
17-18,49 enyhe soványság
18,5-24,99 normál testsúly
25-29,99 túlsúlyos
30-34,99 I. fokú elhízás
35-39,99 II. fokú elhízás
> 40 III. fokú (súlyos) elhízás
Természetesen a cél az optimális testtömeg elérése. Minél nagyobb az eltérés a normál testsúlyhoz képest, annál jobban oda kell figyelni a kalóriákra is.
Ebben segít a glikémiás index pozitív irányba való befolyásolása is konyhatechnológiai műveletekkel vagy ételkombinációkkal. Például a tészta és a rizs állaga legyen ún. al dente, ami olaszul „fogkemény”-t jelent, magyarul félkeménynek mondhatnánk, és a főzési idő csökkentésével tudjuk elérni. Minél tovább főzzük a magas keményítőtartalmú szénhidrátokat, annál nagyobb része válik gyorsan felszívódó szénhidráttá. De a már elkészült étel lehűtése, majd visszamelegítése is segíthet a lassabb felszívódásban a rezisztens keményítő kialakulása miatt. Illetve a szöveg első részében már említésre került, hogy a táplálék rosttartalma jelentősen csökkentheti az élelmiszer glikémiás indexét, ezért javasolt a gyorsan felszívódó szénhidrátok mellé minél több (cukor nélkül készült) savanyúságot vagy alacsony kalóriatartalmú zöldségeket fogyasztani. A magas fehérjetartalmú élelmiszerek szintén lassítják a szénhidrátok vércukoremelő képességét. Ez igaz a zsírtartalomra is, de magas kalóriatartalma miatt nem ajánlatos gyakori alkalmazása. Remélem, ezen információk alapján egyre tudatosabbá válunk a táplálkozás terén is!
Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!
Csupek Edit dietetikus