NAPI KINCSESLÁDA
Hogyan lesz a vizeletből kő?
A vesekő tulajdonképpen a vizeletben oldott anyagok kristályosodásának eredménye. Ha túl sok az oxalát, kalcium, húgysav vagy egyéb kristályképző anyag, és ehhez nem társul megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, akkor már nem tudjuk ignorálni: kicsapódik, összeáll, és kő lesz belőle.
Nem mindegy, miből áll
A vesekövek nem mind ugyanolyanok. Sőt, kifejezetten változatos társaság: van köztük igazi sztár, különc, és sajnos néha egész agresszív típus is. Nézzük sorban, mert a visszatérő kövesség egy-két szabály betartásával sokszor megelőzhető!
A közös alapelv a bőséges folyadékfogyasztás (napi 2,5-3 liter), amely hígítja a vizeletet, így segít kihajtani a köveket. Fontos, hogy a folyadékot egyenletesen osszuk el, és estére is hagyjunk 1-2 pohárral. Napközben jól jöhet egy csésze enyhe vizelethajtó tea (pl. mezei zsurló) kortyolgatása. A citromsav (citrát) is segít megelőzni a kőképződést, mert a vizeletben megköti a kalciumot, így gátolja a kristályosodást, ezért célszerű időnként egy-egy pohár citromos vizet inni. A fogzománc védelmében érdemes szívószállal (üveg) fogyasztani a fogakkal való hosszas érintkezés elkerülése miatt. (A fém szívószál nem ideális a savas italokhoz.) Sokat segíthet még a mindennapi mozgás is, amely serkenti a keringést és elősegítheti a kisebb kövek vagy a vesehomok távozását.
1. Kalcium-oxalát kő, a főszereplő
Ez a leggyakoribb, az összes vesekő 60–70%-át teszi ki. Leginkább savasabb vizeletben szeret létrejönni (sok hús, kevés zöldség fogyasztásakor), és gyakran köthető oxalátban gazdag étrendhez (pl. sok sóska, spenót, cékla, rebarbara, zöldbab, mandula, kakaó, csokoládé, vörösbor). A koffeintartalmú italok (kávé, fekete tea, kóla) fokozhatják a kalcium kiválasztását a vizeletben, ezért mértékletes fogyasztásuk javasolt. Ezzel szemben régi tévhit, hogy a kalcium a hibás. Az igazság az, hogy épp a túl kevés kalcium növeli a kockázatot, mert így több oxalát szívódik fel, ezáltal több kerül a vizeletbe, és több esélye van a kő kialakulásának. Ha a kalcium már a bélben „elkapja” az oxalátot, akkor a kristály a széklettel távozik, nem a vesében köt ki.
Az általánosan ajánlott napi 800-1000 mg kalcium fogyasztása ebben az esetben is megfelelő. A magnéziumnak is kulcsszerepe van, mivel a bélben megköti az oxalátot, ezáltal csökken a felszívódás, kevesebb jut a vérbe és a vizeletbe. Viszont az oxalátban gazdag ételeket csak mértékkel tegyük a tányérunkra. A kalciumtartalmú kövek esetében a sóbevitel mérséklése is különösen fontos, mivel a sok só (nátrium) növeli a vizeletben lévő kalcium ürítését is. Ezért a sós chips, felvágottak, készételek nemcsak a vérnyomásnak ártanak, hanem a vesekő esélyét is növelik.
2. Kalcium-foszfát kő, egy szintén gyakori szereplő
Az állati eredetű ételek (hús, felvágott, tojás) savasítják a vizeletet. Ezért a legtöbb kőtípusnál érdemes visszafogni őket, mert elősegítik a kőképződést, ezzel ellentétben a foszfátkő a lúgos vizeletben szeret nőni. Ilyen esetben nem akkora gond, ha több hús kerül az étrendbe. Illetve mivel a zöldségek, gyümölcsök és a tejtermékek általában lúgosítják a vizelet pH-ját, ezért ezek mértéktelen fogyasztásuk ebben az esetben nem jelentenek előnyt. A túlzott foszfátbevitelt főként foszfáttartalmú üdítőkkel, feldolgozott ételekkel és adalékanyagokkal kerül a szervezetbe, ezért ezek mellőzése ajánlott.
3. Húgysavkő (urátkő), a savas élet csapdája
Leginkább sok purin fogyasztásakor hajlamos kialakulni, amiből a legtöbbet a belsőségek, vörös hús, sör, bor tartalmaznak. Ez a típus a savas vizeletben érzi jól magát, főleg, ha pH < 5,5. A vizelet lúgosításával (gyógyszeresen vagy étrenddel) gyakran kezelhető, sőt a kövek fel is oldódhatnak.
Ilyen kő esetében tanácsos több tejet, zöldséget, gyümölcsöt beiktatni a nap folyamán. Érdekesség, hogy ezek a kövek néha láthatatlanok ultrahangon, de CT-vizsgálattal azonnal lebuknak.
4. Struvitkő, a fertőzések szövetségese
Ezek főleg nőknél fordulnak elő, és általában húgyúti fertőzéshez kapcsolódnak. A baktériumok lúgosítják a vizeletet, és máris ott terem a kristály. A struvitkő gyakran óriásira nő („korallkő”), és kitöltheti a vesemedencét is. Ez már nem az a fajta, amit egy jó pohár vízzel ki lehet mosni. Gyakran műtét kell.
Itt az elsődleges feladat a fertőzések megelőzése, kezelése. A savanyító hatású ételek (hús, tojás, gabona) ellensúlyozhatják a vizelet túlzott lúgosságát.
5. Cystinkő, a genetikai különc
Ez egy ritka, öröklött anyagcserezavar (cystinuria) miatt alakul ki. A cystin nevű aminosav nem szívódik vissza, hanem kicsapódik a vizeletben.
Ebben az esetben különösen sok folyadék javasolt (akár 3–4 liter/nap). A vizeletet lúgosító étrend előnyös, mert a cystin abban jobban oldódik. Az étrend önmagában nem elegendő, ezért legtöbbször gyógyszeres kezelésre is szükség van.
Ne adj esélyt a kőnek!
Összességében a vesekövek olyanok, mint a rossz színházi szereplők, különböző stílusban lépnek fel, de mind ugyanazt akarják: főszerepet a vesében. A genetika, az étrend, az ivási szokások és az anyagcsere vállvetve dolgoznak azon, hogy egy szép napon összehozzanak egy jó kis kőgörcsöt. De egy tudatos étrend ezt simán felülírhatja! Ha betartjuk a szabályokat, sok kő meg sem kapja a szerepet ebben a darabban. A tudatosság mindig az elegendő folyadékbevitellel kezdődik.
A kamionosoknak külön üzenjük: inkább álljanak meg gyakrabban, de ne spóroljanak a folyadékkal! A pihenőidőkben pedig jól jöhet pár perc séta vagy egy kis torna, ami csökkenti az estélyt, hogy a vesehomok vegye át az irányítást a hangulat fölött.
Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!
Csupek Edit
dietetikus