Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
ÜDVÖZLÜNK DISZKONTÁRUHÁZUNKBAN! MÁR TÖBB MINT 600.000 RENDELÉST TELJESÍTETTÜNK! RENDELJ TE IS!
Kategóriák / Termékek

Pajzsmirigy-alulműködés

Pajzsmirigy-alulműködés

Egyszer volt hol nem volt, egy kisvárosban élt egy Juli nevű hölgy, aki jelen esetben történetünk főszereplője.

Juli hónapok óta próbált lefogyni. Ugyanannyit evett, mint korábban (sőt, néha még kevesebbet is), de a mérleg makacsul felfele kúszó számokat mutatott. Közben egyre kimerültebbé vált, gyakran fázott, a reggeli ébredés pedig lassan olimpiai teljesítménnyé fokozódott. Gondolkodása lelassult, a kedve is hullámzó volt. Már a párja is kezdte sejteni, hogy itt nem csak „megint front van”. Juli ingerültsége, a gyakori „agyköd”, és a kanapéval kötött délutáni szövetség valami mélyebbre engedett következtetni.

 

Egy rutinvizsgálat során fény derült a rejtélyre: alacsony a T3- és a T4-hormonszintje, a TSH viszont az egekben, ami egy klasszikus pajzsmirigy-alulműködés. A labor még azt is elárulta, hogy Juli enyhén vashiányos, és a koleszterinszintje is kicsúszott az ideális zónából (mindez gyakori következmény ilyenkor).

A diagnózissal együtt Juli végre megtudta, mi is az a pajzsmirigy: egy pillangó alakú, körülbelül 20 grammos kis szerv a nyak elülső részén, amely szabályozza az anyagcserét, az energiaszintet, a testhőmérsékletet, a testsúlyt; sőt, mint most már a férje is tudja: időnként még a türelmet is.

 

Most vált világossá Julinak, hogy…

Az agyalapi mirigyben (hipofízisben) termelődnek a serkentő hormonok, többek között a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) is, aminek a vérben való magas jelenléte a pajzsmirigy alulműködés egyik legfontosabb diagnosztikus jele. Emellett a laborban a pajzsmirigy hormonjait, (a nem fehérjéhez kötött) szabad T3 (trijódtironin) és a szabad T4 (tiroxin) szintet mérik. A vérben keringő T4-hormont egy enzim T3-má alakítja, ami így válik aktív pajzsmirigyhormonná. A magas anti-TPO szint pedig egy autoimmun betegség, a Hashimoto-thyreoiditis jele lehet, amikor a saját szervezet termel ellenanyagot a pajzsmirigy sejtjei ellen.

A gyorsabb eljárás érdekében Juli egy magánrendelőben dolgozó endokrinológust választott, aki a laboreredmény és egy pajzsmirigy ultrahang alapján tiroxin hormonpótló gyógyszert írt fel neki, amit addig kell szednie, amíg valami csoda nem történik. (Orvosi nyelven: élete végéig.)

Végül egy dietetikusnál kötött ki Juli, aki segített neki eligazodni, milyen ételeket érdemes kerülnie, és miket részesítsen előnyben.

Kezdjük a feketelistával: a gyorséttermi csodák, többszörösen feldolgozott élelmiszerek, előre csomagolt, tartósított termékek inkább az anyagcsere ellen dolgoznak, nem mellette. Ugyanez vonatkozik a kávéra, kólára, energiaitalokra, erős teákra, alkoholra és a csípős fűszerekre is, melyek szintén nem segítik a pajzsmirigyet, csak felzaklatják a rendszert.

A goitrogén anyagok (pl. brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposztafélék, fodros kel, spenót, torma, retek, karalábé, fehérrépa, szója) szintén nem a pajzsmirigy legjobb barátai, mivel akadályozhatják a jód felvételét. Jó hír: hő hatására ezek szelídülnek, tehát ha mégis fogyasztani szeretné Juli, a főzést, párolást, sütést részesítse előnybe. Kivétel a köles, ami forró víztől sem csökkenti a goitrogén anyagok jelenlétét, ezért ezt jobb kerülni.

Továbbá, jódantagonisták (pl. fluorid, nitrát) is zavarják a hormontermelést, ezért ezek bevitelét sem árt mérsékelni. Ha pedig autoimmun eredetű a probléma (pl. Hashimoto), akkor sokszor előnyös a glutén- és tejfehérje-mentes étrend, mert csökkentheti a gyulladást és javíthatja a közérzetet is.

 

Mikrotápanyagok a pajzsmirigy szolgálatában

Juli dietetikusa részletesen elmagyarázta, hogy a pajzsmirigy nem egy magányos harcos, mivel számos mikrotápanyag szükséges a megfelelő működéshez.

A D-vitamin sokkal több, mint „csontvitamin”, valójában az immunrendszer karmestere. Hashimoto-thyreoiditis esetén gyakran alacsony a szintje, és kutatások szerint ez nagyban hozzájárul az autoimmun gyulladás fenntartásához. Mivel a D-vitamin elsődlegesen napfény hatására termelődik a bőrben, a hiánya gyakori, mivel ételekből (pl. hal, tojássárgája, máj) csak kevés jut be. Emiatt (főleg a téli hónapokban) ajánlott valamilyen táplálékkiegészítő szedése. D-vitaminból a napi 1000–2000 NE sokaknál elegendő, de szükség esetén 4000 NE még biztonságos mennyiség.

A szelén olyan, mint egy pajzsmirigy-testőr: erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket az oxidatív stressztől. Emellett kulcsszerepe van a T4 aktív T3-má való átalakulásában, és Hashimoto esetén a gyulladást is mérsékelheti, több tanulmány szerint csökkentheti az anti-TPO szintet is. A szelénhiány ritka, de táplálékkiegészítőként bejuttatva a túl sok szelén sem előnyös. 1–2 szem brazil dió, heti néhány adag hal vagy tojás már fedezheti a szükségletet.

A vasról az előző heti írásban (Vaspótló ételek) már sok szó esett. A pajzsmirigynek is fontos üzemanyaga, mivel nélküle nem tud megfelelően működni az az enzim (TPO), ami a pajzsmirigyhormonok előállításában vesz részt. Vashiányos állapotban romlik a T4 és T3 termelés, és a tünetek (fáradtság, hajhullás, koncentrációzavar) felerősödhetnek. Autoimmun pajzsmirigybetegségben ez különösen trükkös, mert a túl sok vas ráadásul fokozhatja a gyulladást. Laboreredmény alapján, ha szükség van vaspótlásra (alacsony hemoglobin-, vas- és transzferrin szaturáció szint, de jellemzően emelkedett transzferrin), semmiképp ne a pajzsmirigyhormon-tartalmú gyógyszerrel egyszerre szedjük!

A cink egyik kevésbé ismert, de annál fontosabb feladata: segíti a T4-hormon aktív T3-hormonná való átalakulást. Emellett szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, és a sejtek megújulásában is. Hiányában lassul az anyagcsere, intenzívebbé válhatnak a pajzsmirigy-alulműködés tünetei. Tojás, hús, tökmag, hüvelyesek rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk a megfelelő szintért. Vegetáriánusoknak érdemes fokozottan odafigyelni, mert a növényi fitátok gátolják a felszívódását.

Az A-vitamin többek között szabályozza a jódfelvételt, illetve segíti a T3-hormon hatékonyságát, általa pedig támogatja a vér koleszterinszintjének csökkentését. Ha túl kevés van belőle, lelassulhat az anyagcsere, fáradékonyabbak lehetünk, és romolhat a hormonháztartás. De túl sok A-vitamin sem jó: hosszú távon károsíthatja a májat vagy más szöveteket. Nem kell mindent számolni, de érdemes változatosan étkezni: ha néha eszünk májat vagy tojást, és gyakran kerül a tányérra színes zöldség (sárgarépa, sütőtök, spenót), akkor nagy eséllyel eleget viszünk be, de nem túl sokat.

A jód a pajzsmirigyhormonok „alapanyaga”, nélküle nem tudna T3 és T4 hormon képződni. Olyan, mint a tészta a pizzához: ha nincs, nem tudunk mit megsütni. Régen a jódhiány gyakori volt (golyvát is okozott), ezért ma sok országban (köztük nálunk is) jódozzák a konyhasót. De a jód sem mindenkinek a barátja. Autoimmun pajzsmirigybetegségek (pl. Hashimoto) esetén a túl sok jód épp hogy rontja a helyzetet, mert felerősítheti a gyulladást. Ebben az esetben a megoldás a mértékletesség. Ha jódozott sót használunk a főzéshez, és szoktunk tengeri halat vagy tejterméket (ami a jóddal dúsított takarmány által és a fejésnél alkalmazott fertőtlenítés során kerül bele) fogyasztani, akkor valószínűleg eleget viszünk be.

 

Összefoglalva: Julinak színesen, okosan és mértékkel kell táplálkoznia: vitaminokban gazdag, rostdús, zsírszegény étrend javasolt, odafigyelve az energia bevitelre. Vagyis nem kell mindenről lemondani, csak tudni: miért, mit és mennyit. A pajzsmirigy hálás lesz, Juli pedig újra energikus!

 

Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!

Csupek Edit

dietetikus