Köszvény

A betegség lényege, hogy a szervezetben túl sok húgysav szaporodik fel. A megemelkedett húgysavszint következtében apró, tűszerű kristályok képződnek, amelyek előszeretettel telepednek meg az ízületekben. Ez a folyamat gyulladást, rohamokat, végső soron akár ízületi károsodást is okozhat. Ilyenkor indul a „nem királyi” rész: hirtelen, éjszaka jelentkező, erős, lüktető fájdalom, duzzanat, pirosság, leggyakrabban a nagylábujj tövén. A jó hír azonban az, hogy életmóddal és étrenddel nagyon sokat tehetünk azért, hogy a köszvény ne váljon állandó vendéggé.

Mit jelent, ha az orvos hiperurikémiát állapít meg?

A húgysav a purinok lebontásából keletkezik, ami egy természetes folyamat. De hiperurikémia esetén a vérben a húgysav szintje tartósan magasabb a normálisnál. Ennek oka, hogy túl sok húgysav képződik a szervezetben, vagy a vese nem képes elég gyorsan kiválasztani. A hiperurikémia önmagában nem egy betegség, hanem egy figyelmeztető állapot, hogy a szervezet már nehezen birkózik meg a húgysavval, és ideje beavatkozni étrenddel, folyadékbevitellel vagy szükség esetén gyógyszerrel.

Nézzük, mi növelheti a húgysavképződést!

Köszvényroham idején különösen fontos, hogy bizonyos ételeket és italokat teljesen száműzzünk, mert ilyenkor a szervezet már úgyis túlterhelten próbálja kezelni a felgyülemlett húgysavat.

A purinban gazdag ételek (belsőségek, vad- és zsíros húsok, szardínia, hering, kagylók, húslevesek, csontlevesek, sok hús) lebontásából rengeteg húgysav keletkezik. Ha túl sok az alapanyag, túl sok lesz a végtermék is.

Zsiradékban gazdag táplálkozás esetén nő a vér laktátszintje, ami rontja a húgysav kiválasztását. Ennek oka, hogy a vese a laktátot részesíti előnyben, amikor a savas bomlásterméket ki kell választania.

A purin nemcsak ételből származik, hanem bizonyos állapotokban (elhízás, inzulinrezisztencia, fokozott anyagcsere--aktivitás, gyulladás) a saját sejtjeink nagyobb arányban bomlanak le, ami miatt több húgysav keletkezik belülről is.

Gyors fogyás, koplalás esetén ketontestek szaporodnak fel, amelyek gátolják a húgysav kiürülését, és egyúttal fokozzák annak képződését. Ezért köszvény esetén tilos a drasztikus diéta!

Az alkohol (különösen a sör) blokkolja a húgysav kiválasztását, miközben fokozza a purin termelését.

Ha a fruktóz üdítőkből, szörpökből, energiaitalokból, ipari gyümölcslevekből vagy fruktózzal édesített ételekből származik, gyorsan és nagy mennyiségben kerül a vérbe. Ez gyors ATP-felhasználást vált ki a fruktóz lebontásakor, és ennek következménye a hirtelen húgysavszint-emelkedés. (A gyümölcsben lévő fruktóz másképp viselkedik, ezért az nem okoz gondot.)

Vannak, akik örökölt módon nagyobb mennyiségben termelik a húgysavat, vagy a veséjük eleve kevésbé tudja kiválasztani.

Bizonyos betegségek (krónikus vesebetegség, magas vérnyomás) és gyógyszerek (néhány vízhajtó) is hozzájárulhatnak a vérben lévő húgysav megnövekedéséhez.

Amit nyugodt szívvel fogyaszthatunk

Köszvényrohamon kívül, illetve magas húgysavszint esetén is szerencsére bőven akadnak olyan ételek, amelyeket biztonsággal fogyaszthatunk, mert ezek kifejezetten támogatják a szervezetünk tehermentesítését. A friss zöldségek és gyümölcsök nagy része bátran beilleszthető az étrendbe, hiszen purintartalmuk alacsony, emellett rostokban, vízben és antioxidánsokban gazdagok, amelyek segítik a gyulladás csillapítását. A tej és a tejtermékek különösen kedvezőek, mert purinszegények, ráadásul kutatások szerint még a húgysav kiválasztását is támogatják, így a joghurt, a kefir, a túró vagy a sovány sajtok mind nyugodt szívvel fogyaszthatók. A gabonafélék (mint a rizs, a tészta, a bulgur, a zab vagy a teljes kiőrlésű kenyér) biztonságos alapot adnak az étkezésekhez, mert minimális purint tartalmaznak, és energiát biztosítanak anélkül, hogy fokoznák a kristályképződést. A burgonya, a párolt vagy sült zöldségek, valamint a könnyű főzelékek szintén ideálisak köszvényesek számára, mert kíméletesek az emésztéshez, és nem terhelik meg a purinanyagcserét sem. A tojás is remek választás, hiszen gyakorlatilag purinmentes fehérjeforrás, amely sokféleképpen elkészíthető. A növényi olajok közül az olívaolaj kifejezetten ajánlott, mert gyulladáscsökkentő hatású, és nem befolyásolja kedvezőtlenül a húgysavszintünket. A folyadékfogyasztás terén a víz, a gyógyteák (csalántea, mezei zsurló), az enyhén lúgos ásványvizek és a hígított gyümölcslevek mind jó választások, mert segítik a húgysav kiürítését, és megelőzik a kristályok újraképződését. A meggy, a cseresznye és a bogyós gyümölcsök ráadásul nemcsak engedélyezettek, hanem kifejezetten előnyösek, mivel természetes módon segíthetik a húgysavszint csökkentését. Összességében tehát egy változatos, zöldség- és gabonaalapú, tejtermékekben és megfelelő folyadékban gazdag étrend minden szempontból biztonságos, sőt támogatja a köszvényes állapot hosszú távú karbantartását.

Mit foglal még magában az életmódváltás?

Az életmódváltás azonban nem áll meg az étkezés átalakításánál: a mindennapi szokások apró finomhangolása is sokat számít. A legfontosabb ilyen tényező a kiegyensúlyozott, lassú ütemű testsúlycsökkentés, amely nem terheli meg a szervezetet, mégis tehermentesíti az anyagcserét. Emellett érdemes beépíteni rendszeres, kíméletes mozgást is, például sétát, úszást vagy kerékpározást, amelyek javítják a keringést és segítik a húgysav kiürülését anélkül, hogy túlzott terhelést jelentenének az ízületek számára. A megfelelő folyadékpótlás továbbra is kulcsfontosságú, hiszen a hidratált szervezet könnyebben megszabadul a felesleges húgysavtól. A stressz mérséklése és az elegendő alvás szintén hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok csökkenéséhez és az általános anyagcsere-egyensúlyhoz. Végül pedig az alkohol kerülése és az egészséges szokások következetes fenntartása teszi teljessé azt az életmódot, amely az anyagcserénket optimálisabb mederbe tereli, és hosszú távon stabilabb, rohammentesebb állapotot biztosít.

Mire számíthatunk, ha betartjuk a diétát?

Ha következetesen odafigyelünk az étrendre, és beépítjük a szükséges életmódbeli változtatásokat, hatásukat már néhány héten belül érezhetjük. A húgysavszint fokozatosan csökken, a szervezet tehermentesül, és a köszvényre jellemző éles, hirtelen fellépő rohamok ritkulnak, majd sokaknál teljesen megszűnhetnek. A rendszeres mozgás és a tudatos étkezés nemcsak a húgysavszintre, hanem a teljes szervezet működésére is kedvezően hat. Javul az anyagcsere, csökken a testsúly, stabilabb lesz a vércukor- és vérnyomásérték, energikusabbnak, könnyedebbnek érezhetjük magunkat. Így a köszvény kezelése tulajdonképpen egy egészségesebb élet felé vezető út számunkra. Ha betartjuk a diétát és kitartóan alakítjuk szokásainkat, hosszú távon rohammentessé válhatunk, és a „királyok betegsége” többé nem diktálja majd a mindennapokat.

Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!

Csupek Edit

dietetikus