NAPI KINCSESLÁDA
Reggel az egyik legnagyszerűbb érzés, amikor a frissen készült kávé aromáját beszippantva belekortyolunk a meleg italunkba, ami teljesen átjárja az ember testét és lelkét is. A rendszeres kávéfogyasztók tudják, hogy ez egy fontos rituálé, ami hozzájárul egy csodás nap kezdetéhez. A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, évi 800 milliárd csészényi fogyasztással, mely nemcsak élvezeti cikk, hanem számos élettani hatásáról is ismert, és a szociális kapcsolódás egyik fontos eszköze. Mára már megszámlálhatatlan változata kapható ízléstől és szokástól függően.
Nézzük, honnan ered és hogyan terjedt el Európában ez a különleges illatú, barna ital?
Számos legenda közül a legvalószínűbb szerint a kávé az etiópiai Kaffa tartományból származik. A történet egy Kaldi nevű kecskepásztorról szól, aki észrevette, hogy kecskéi szokatlanul élénkek lettek, miután egy piros bogyós gyümölcsöt fogyasztottak. Kíváncsiságtól vezérelve ő maga is megkóstolta, és hasonlóan energikusnak érezte magát. A felfedezését megosztotta a közeli szerzetesekkel, akik először ördögi eredetűnek vélték a bogyókat, és a tűzre vetették őket. Ám a pörkölődő kávébabok bódító illata meglepte őket, és a véleményük megváltozott. Az immár „isten ajándékának” tartott babokat szentelt vízzel leöntve, készítettek belőlük egy főzetet, amely pár nap érlelés után csodás ízével és hatásával lenyűgözte őket.
A kávé a 7. században, kereskedelmi útvonalakon keresztül jutott el az arab államokba, ahol gyorsan beépült a mindennapi életbe. Különösen Jemenben vált népszerűvé, amely nemcsak a kávétermesztés, hanem a fogyasztás elterjesztésében is meghatározó szerepet játszott. Nem véletlen, hogy a világ az Arab-félszigetet tartja a kávé bölcsőjének – innen származik az Arabica kávéfajta neve is. Ez a fajta lágyabb, gyümölcsösebb ízvilágot képvisel, és kevesebb koffeint tartalmaz, mint a Nyugat- és Közép-Afrikából eredő Robusta néven ismert változata. A 15. századra a jemeni kávéházak a kulturális élet központjaivá nőtték ki magukat.
Az Oszmán Birodalom közvetítésével a kávé Európába is eljutott. Az 1600-as évek elején Velence kikötőiben jelentek meg az első kávészemek, amelyek egzotikus árucikként indultak hódító útjukra. Európában először az arisztokrácia és a tudósok körében vált népszerűvé, hiszen a kávé nemcsak frissítő hatása, hanem különleges, pörkölt aromája miatt is nagy figyelmet kapott. A 17. század második felében már Angliában, Franciaországban és Hollandiában is ismerték, és sorra nyíltak a kávéházak, amelyek az intellektuális eszmecserék színhelyei lettek.
Magyarországon a 16-17. században kezdett el terjedni az Oszmán Birodalom hódításai révén, de eleinte jórészt csak a török kereskedők és katonák fogyasztották. Hamarosan megnyíltak az első kávéházak, amik a reformkor idejére nem csupán társasági helyszínekké váltak, hanem politikai és kulturális központokká is, ahol a polgárok, írók és politikusok találkoztak, eszmét cseréltek, és megvitatták az aktuális kérdéseket. A legismertebb közülük a márciusi ifjak találkozóhelyeként híressé vált Pilvax kávéház, ami az 1848-as forradalom előkészítésében és eseményeiben jelentős szerepet játszott. Március 15-én itt véglegesítették a 12 pontot, valamint itt mondta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt egy forró kávé mellett Jókai Mórnak és Vasvári Pálnak, mielőtt azt az utcán is elszavalta volna. De kávéházakban alkotott Ady Endre is barátjával, Móricz Zsigmonddal, és gyakran megfordult ezeken a helyeken Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is, mint a Nyugat írója. Még sokáig sorolhatnám, hogy a magyar irodalom mily sok ikonikus művének születéséhez járultak hozzá a budapesti kávéházak, amik találkozóhelyként, és a kreativitás és a szellemi pezsgés szimbólumaként jelentek meg.
Beszéljünk egy kicsit a krémes, édes cappuccino-ról (vagy kapucsínóról) is!
A közhiedelemmel ellentétben valódi eredete nem az olaszoktól származik. Ötletét az osztrák Kapuziner nevű ital adta, amely az 1700-as években az Osztrák-Magyar Monarchia kávéházaiban vált népszerűvé. A Kapuziner egy eszpresszó alapú ital volt, amelyet tejszínnel és cukorral készítettek, és a neve a kapucinus szerzetesek csuhájának barna színére utalt. Ez az előfutára a modern cappuccino-nak, amely később, a 20. században, Olaszországban nyerte el mai, tejhabbal gazdagított formáját.
Ha idegen országban járunk, ne lepődjünk meg az eltérő kávézási szokásokon!
A kávénak és a kávé alapú cappuccino-nak számtalan ismert formája létezik kultúráktól függően. A törökök feketén fogyasztják kávézaccal az alján; a vietnámiak cukros tojáshabbal, mely krémes állagot kölcsönöz neki; az olaszok egy-két kortynyi eszpresszót hajtanak fel leginkább reggelente, de semmiképp főétkezés után azonnal, ahogy az nálunk szokás; a finnek egy gyengébb feketekávét készítenek, amit hosszú ideig isznak; a mexikóiak pedig cukorral, fahéjjal és gyakran szegfűszeggel ízesített változatát fogyasztják. Egy valamit magára adó kávéházban megtalálható az Americano, ami egy eszpresszó forró vízzel hígítva; a Latte, ami szintén eszpresszó, de gőzölt tejjel és egy kevés habosított tejjel készül; a Cappuccino, ami ugyanez csak a gőzölt tej és a tejhab egyenlő arányban oszlik el, és gyakran kakaóval, fahéjjal szórják meg; a Macchiato, ami egy eszpresszó egy kevéske tejhabosítással díszítve; a Flat White, ami egy kisebb eszpresszóval és gőzölt tejből készül, de kevesebb tejhabot tartalmaz, mint a Cappuccino; mindez készíthető növényi itallal és különböző ízesítésekkel; illetve elkészítésének módja szerint lehet filteres, gőz- vagy víznyomás általi…. és még sorolhatnám estig a számtalan formában való előállítását.
Most jöjjön egy érdekesség, amit érdemes tudni, mielőtt Indonéziába utazunk!
A világ egyik legdrágább és legkülönlegesebb kávéja a Kopi Luwak, a Jáva szigetéről származik. Az ázsiai pálmasodró (egy cibetmacska-féle) megeszi a legzamatosabb kávészemeket, amely az emésztőrendszerén áthaladva enzimekkel érintkezik. Ez a folyamat lágyítja a kávé ízét és különleges aromát kölcsönöz neki. A székletből kinyert kávébabot fertőtlenítik, megtisztítják, közepesen pörkölik, majd kávéként fogyasztják.
Remélem, hozzám hasonlóan, minden olvasót magával ragadott a kávé története és sokszínűsége! Most lássuk az élettani hatásait!
A kávé legismertebb hatóanyaga, a koffein (más néven 1,3,7-trimetil-xantin), központi idegrendszeri serkentőszer, amely fokozza az éberséget, emeli a pulzust és a vérnyomást, javítja a koncentrációt, és növeli a fizikai teljesítményt. Ezen kívül fokozza az anyagcserét, illetve a gyomornedv elválasztását, és figyelembe kell venni vízhajtó tulajdonságát is. A koffein pár perc alatt felszívódik szervezetünkben, 15-30 perccel később ki is fejti élénkítő hatását, ami 2-8 óráig is eltarthat, mely függ az életkortól, testtömegtől, máj állapotától vagy az aktuálisan szedett gyógyszertől. Az antibiotikumok lassítják a koffein kiürülését, vagyis hatása megnövekszik. A fájdalomcsillapítók hatását viszont a koffein erősíti. Vashiány esetén figyelembe kell venni, hogy akadályozza a vas felszívódását. A rendszeres koffeinfogyasztás következtében a szervezet hozzászokik a vegyülethez, és tolerancia alakul ki vele szemben. Ebben az esetben az említett hatások tompulnak. Élettani szempontból a mérsékelt koffeinfogyasztás (napi 200–400 mg) többnyire biztonságos. Ugyanakkor túlzott mennyiségben fogyasztva szorongást, álmatlanságot, szívdobogásérzést és gyomorpanaszokat okozhat. Érdemes megjegyezni, hogy egy eszpresszó kb. 65-95 mg koffeint tartalmaz.
A kávé antioxidáns hatását részben a klorogénsavnak, illetve a melanoidineknek köszönheti, melyek kutatások alapján - egyéb pozitív következmények mellett - csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, illetve a gyulladásos és májbetegségek kockázatát.
A cappuccino esetében nemcsak a kávé hatásait, hanem az ital tej- és cukortartalmát is figyelembe kell venni. Egy átlagos cappuccino körülbelül 50–120 kcal-át (kilokalóriát) tartalmazhat, a hozzáadott cukortól és tej zsírtartalmától függően.
Beszéljünk a kockázatokról is!
A kávé és a cappuccino fogyasztása nem mindenki számára ajánlott ugyanolyan mennyiségben. A koffeinre érzékeny személyek, terhes nők vagy szoptató anyák esetében a koffeinbevitel korlátozása szükséges. Ezen túlmenően a refluxszal, gyomorfekéllyel vagy szívritmuszavarral küzdők is óvatosan fogyasszanak kávét, mivel ezek a problémák súlyosbodhatnak a koffein hatására. De ha csak az ízét szeretnénk élvezni vagy a szociális kapcsolataink erősítésére szolgálnának, szinte ugyanolyan örömöt nyújt koffeinmentes alternatívája is.
Mit javaslok a kávé és a cappuccino fogyasztását illetően? Nézzük!
Fogyasztását mindig az egyéni egészségi állapot és az étrendi célok figyelembevételével kell megtervezni! Érdemes a hozzáadott cukor mennyiségét minimalizálni, és figyelembe venni a tej zsírtartalmát is. Fokozott fizikai vagy szellemi terhelés esetén, ami például egy vizsgára való felkészülést vagy egy elkerülhetetlen éjszakai vezetést jelent, nyugodtan kihasználhatjuk a koffein élénkítő hatását. A már említett mérsékelt koffeinfogyasztás mellett nem kell aggódnunk az egészségügyi kockázatoktól, de figyeljünk oda, hogy a túl forró ital nem tesz jót a szervezetünknek, illetve ne éhgyomorra fogyasszuk a jól megérdemelt kávénkat!
Milyen a tökéletes kávé? Ez mindenkinek mást jelent. Számomra a koffeinmentes, kesutejjel készült változat az ideális, mely az „énidő” fogalmával fonódik össze. A kávé lassú kortyolgatása közben, úgy érzem, megengedhetek magamnak egy röpke kikapcsolódást – legyen az egy kellemes baráti beszélgetés vagy egy lebilincselő könyv társasága.
Jó egészséget kívánok minden olvasómnak!
Csupek Edit dietetikus