GasztroTitkok

Amikor szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk, valójában nem egyetlen kórról van szó, hanem egy egész „családról”. Idetartozik például a szívinfarktus, a stroke, a magasvérnyomás-betegség, a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség, sőt a perifériás érbetegségek is. Közös bennük, hogy a szív vagy az erek (artériák és vénák) működése károsodik.

Az ízületi gyulladásos betegségek a leggyakoribb mozgásszervi problémák közé tartoznak. A fájdalom, a reggeli merevség, a duzzanat vagy a terhelésre fokozódó panaszok sok ember mindennapjait nehezítik meg. A megfelelő étrend, a testsúly rendezése és a rendszeres mozgás érdemben befolyásolhatja a tünetek súlyosságát és a betegség lefolyását. A gyógyszeres kezelés és a szakorvosi kontroll mellett a táplálkozás tudatos átalakítása az egyik legerősebb eszköz, amelyet a beteg saját maga érdekében tehet.

Egyre többen próbálnak eligazodni a „mit ehetek és mit nem ehetek” kérdésében, mégis sokan érzik úgy, hogy a tiltólisták önmagukban nem adnak valódi kapaszkodót. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal könnyebb tudatosabb döntéseket hozni az étkezésben, ha értjük, mi zajlik a szervezetünkben élettani szinten: miért okoz egy adott étel panaszt, milyen folyamatokat indít el, és hol „akad el” a rendszer.

Amikor a máj túlterheltté válik, de még nem jelez

6.30. Megszólal az ébresztő. A máj egész éjjel dolgozott, hogy rendbe hozza az előző nap nyomait: az egész napos nassolást, a „csak még egy pohár” szénsavas üdítőt, és a késő esti vacsorát.

Az irritábilis bél szindróma nem szereti az egyszerű válaszokat. Nem lehet egyetlen ételre fogni, nincs rá egy mindenkire érvényes tiltólista, és nincs olyan diéta sem, ami minden IBS-sel élőnél ugyanúgy működik. Mégis nagyon is valós tüneteket okoz: puffadást, hasi fájdalmat, kiszámíthatatlan székletet, és gyakran azt az érzést, hogy az étkezés inkább stresszforrás, mint öröm.

A testünk ritkán „romlik el” egyik napról a másikra. De ha baj van, mindig jelez, újra és újra, remélve, hogy észrevesszük. Ezek a jelzések olyanok, mint egy figyelmeztető lámpa, ami már egy ideje világít, csak épp már hozzászoktunk, és nem vesszük őket komolyan, mert nem látványosak.

A migrén nem az a fejfájás, amit egy kávéval megoldunk. Nem az, ami munka után elmúlik, és nem az, amit egy fájdalomcsillapító elcsendesít. A migrén egy összetett neurológiai állapot, amelyet gyakran erős, lüktető fejfájás, hányinger, fény- és hangérzékenység kísér. Ilyenkor az idegrendszer „riasztási küszöbe” alacsonyabb: ami máskor még belefér, most már túl sok.

Hogyan együnk jól az ünnepek alatt?

Karácsony környékén az étkezés sokkal többet jelent puszta tápanyagbevitelnél. Ilyenkor az evés egyszerre hagyomány, családi élmény és érzelmek sokasága. Hagyomány, mert a karácsonyi ételek generációkon át öröklődő ízek, amelyekhez emlékek és történetek kapcsolódnak.

A köszvényt évszázadokkal ezelőtt a „királyok betegségének” nevezték, mert leggyakrabban azoknál jelent meg, akiknek bőven jutott hús, vadpecsenye, bor és sör az asztalára. Ma már tudjuk, hogy ez az „előkelő” megnevezés inkább csak jól hangzik, mintsem jól esik, hiszen a köszvény valójában egyáltalán nem királyi élmény.

A colitis ulcerosa a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége, amely hullámzó lefolyású: hol fellángol, hol megnyugszik. Hogy épp melyik áll fenn, több tényező – köztük a szervezet aktuális terheltsége vagy épp az étrendi ingerek – határozza meg.